Kulturális Örökségeink

Az UNESCO szellemi kulturális öröksége

Több egyetemen került fel a listára a mesterszak képzésben a kulturális örökség tanulmányok. Okleveles kulturális örökség tanulmányok szakembere lehet az Eszterházy Károly főiskolán végzett hallgató és az ELTE Bölcsészkarán is van már ilyen képzés.

Kulturális örökség mesterszak indult a pécsi egyetemen 2014-ben, amelynek emeli értékét, hogy a mesterképzés védnöke Pierre Vasarely, a PTE díszdoktora, aki a pécsi születésű Victor Vasarelynek, az optikai festészet világhírű képviselőjének unokájaként sokat tesz azért, hogy a baranyai megyeszékhely kulturális, tudományos elismertsége növekedjen Vasarely szellemi örökségén keresztül.

Ez azt mutatja, hogy szükség van ezekre a szakemberekre, ez érthető is, hiszen tíz évvel ezelő
tt fogadta el a Parlament azt a törvényt, amely lehetővé tette Magyarország csatlakozását az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményéhez. A csatlakozással hazánk vállalta a területén levő szellemi örökségek számbavételét, valamint annak nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosítását.

A tíz év alatt sok minden történt, 2011-ben a Táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzését célzó legjobb gyakorlatok regiszterébe.

Létezik egy reprezentatív lista is, 2009-be a Mohácsi busójárás, mint maszkos télűző szokás,

2012-ben bekerült Magyarország Matyó népművészete, egy hagyományos közösség hímzéskultúrájaként.

Legújabban pedig, 2016-ban a Kodály-módszer került fel a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testüle
t, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

Kevés gyerek, és megkockáztatom, tanár se tudja, hogy ma a világ 160 országában 981 olyan hely 759 kulturális, 193 természeti és 29 kulturális- természeti érték szerepel az emberiség közkincsét összefoglaló listán, amely nem pusztán egy-egy nép nemzeti identitásának forrása, hanem az emberiség közvagyona, egyetemes értéke is. De a legfontosabb, hogy először a hazaiakat ismerjék meg a diákok.

Budapest világörökségi helyszínei: A Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, Az Andrássy út és történelmi környezete,

Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti) – Szlovákiával közös, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta, a Pécsi ókeresztény sírkamrák,

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj – Ausztriával közös, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék.

Kiváló alkalom volt osztálykirándulásra, amikor a Kulturális Örökség Napjai alkalmából 2016-ban több száz olyan épület nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, amely máskor nem volt látogatható. A folyamatosan nyitva tartók pedig ezen a két napon gyakran olyan helyekre is bevezették a látogatót, melyek egyébként zárva vannak a nagyközönség előtt.

Az uniós bizottság javaslata szerint 2018 a kulturális örökség európai éve lehet, a tematikus év lehetőséget teremt majd arra, hogy az oktatásban is nagyobb figyelem forduljon a kulturális örökségre, és érzékenyebbé tegye a polgárokat azok társadalmi és gazdasági jelentősége iránt.

További Világörökségi múzeumok:

 Tokaji Világörökségi Bormúzeum