Komposztáló és veteményes egybe
A nagybajomi Mesevár Óvoda és Bölcsőde volt az első Magyarországon, amelynek kertjében komposztáló kas épült. A látványos eszköz a gyermekek környezettudatosságát és egészséges életmódra nevelését hivatott elősegíteni.
A komposztálás folyamatának és a hulladékmegelőzés fontosságának megismerése mellett az óvodásoknak lehetőségük nyílik a különböző fűszer- és gyógynövények megismerésére és gondozásuk elsajátítására, a dolgozóknak pedig egészséges élelmiszer előállítására és helyben történő felhasználására. A komposztáló kas több mint 1 m3 -es belső részében az óvodában termelődő kerti és konyhai zöld hulladékokból, sőt a szülők által otthonról hozott zöld javakból jó minőségű komposzt készül, ami a külső ívbe ültetett fűszernövények, zöldségek tápanyag-utánpótlását is biztosítja.
Miért szükséges a biológiailag lebomló hulladékot helyben hasznosítani?
Magyarországon évente kb. 3,5 millió tonna lakossági hulladék keletkezik, amelynek jelentős része (kb. 67%-a) lerakásra kerül, miközben ennek 30%-a komposztálható lenne, amivel kb. 900 ezer tonnával csökkenhetne a lerakóra kerülő mennyiség.
A komposztálás elsődleges célja ugyanis a keletkezés helyén történő hulladékcsökkentés, másodsorban a talaj javítása a folyamat
során keletkező, szerves anyagban gazdag komposzt segítségével. Végül, de nem utolsósorban még a szemétdíjon is lehet spórolni, ha kevesebb az elszállítandó kommunális hulladék.
A
komposztáló kas, ami a kombinált komposztálók egy házilag is elkészíthető fajtája, a gömörszőlősi Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány vezetőjének, Gyulai Ivánnak köszönhetően “robbant be” a köztudatba.
Ráadásul nemcsak praktikus, de esztétikus eszköz is, ami a kert dísze lehet – legyen szó saját otthonunkról, egy cégről vagy egy oktatási intézményről. Építése nem igényel különösebb szakértelmet, de néhány szabályt érdemes szem előtt tartani:
-
A komposztáló kashoz kb. 150-200 db, a kisebb ágaktól, hajtásoktól megtisztított – lehetőleg nedvességgel teli – mogyoróvesszőre van szükség.
-
Kb. 80 cm átmérőjű belső kört kell kijelölni és ennek ívén 8 vesszőt kell mintegy 25 cm mélyen a földbe verni. Ez adja a keretet.
-
A földből függőlegesen kiálló ágak köré kell vízszintesen fonni (egyet kívülről, egyet belülről) a mogyoróvesszőket. Egy vessző nagyjából egy teljes körívre elegendő. Nem lesz teljesen zárt, és nem is kell annak lennie, hiszen a cél az, hogy jól szellőzzön a szerkezet.
-
A fonást egészen addig folytatjuk, amíg elérjük a kb. 120 cm-es magasságot.
A belső kasba kerül a konyhai és kerti zöldhulladék. -
A külső ív csak 50-60 cm magas, és a nagyobb átmérő miatt a mogyoróvesszőket sem kell annyira meghajlítani, a fonás sokkal gyorsabban – törésmentesen – zajlik.
-
Ezt a külső kört földdel vagy ha van, érett komposzttal töltjük fel. Ebbe a részbe kerülnek tavasszal a fűszernövények vagy a saláták, paradicsom-, paprikapalánták.
-
A belső kasban érő komposzt folyamatosan táplálja a külső körben nevelkedő növényeket, így biztosítva nekik a szükséges tápanyagforrást.
A nagybajomi Mesevár Óvoda és Bölcsöde pedagógusai tudják, hogy az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőségű ebben az életkorban. A belső igény kialakítását a személyes példamutatással és megfelelő lehetőségek biztosításával próbálják elérni. Ezért a komposztáló kas mellé veteményeskert létesítését tervezik, hogy még több zöldséget tudjanak helyben termeszteni.