Post of Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont on 2017 Feb 5th at 10:08:10

Érdekességek az érseki Palotáról

Kórház a palotában
Az Istenes Szent János által alapított betegápoló szerzetesrendet gróf Erdődy Gábor, Eger főpásztora hívta a városba. Az Erdődy Gábor egri püspök aláírásával és pecsétjével, valamint az egri káptalan pecsétjével ellátott, latin nyelvű alapítólevél dátuma: 1726. október 8.[1] Az irgalmasok kórházáról, az alapkőletételről, az építkezésről és a berendezésről az egri irgalmasok Prothocolluma a legfontosabb forrás, amelyet 1726-tól vezettek a szerzetesek.

Érseki magánkápolna
A restaurátori munkálatokat követően lehetőség nyílik az érseki palotában található kápolna megtekintésére is. A főépület délnyugati szárnyában található kétszintes kápolna mintegy összegezve utal a palota múltjának ikonikus fejezeteire, így bemutatása nem csupán szakrális élménnyel gazdagítja a látogatókat, hanem kiemelkedő építészettörténeti jelentőséggel is bír.

Egri Főegyházmegye
Védőszent: Szent János apostol és evangélista
Központ: Egri Érsekség – 3300 Eger, Széchenyi u. 1.
Területe: 11 500 km² | Lélekszám: 1 260 000 | Katolikus: 650 000
Főpásztor: Dr. Ternyák Csaba érsek (2007-)
Jelmondata: Ipsi gloria in saecula! Dicsőség Neki mindörökké!
Esperességek: 20 | Plébániák: 313 | Templomok és kápolnák: 580
Az egyházmegye aktív papjai: 179 | Szerzetes papok: 20 | Állandó diakónusok: 14

Történetek a palota életéből
Részletek a Kiss Péter által szerkesztett „A francia király követétől I. Sándor orosz cárig – Az egri érseki palota történetéből 1944-ig” c. kötetből Kórház és rendház a palotában (1727) Egerben már a középkorban is működött kórház, amely a mai Cifrakapu tér környékén lehetett. A tatárjárás teljesen lerombolta Egert is, valószínűleg ekkor pusztult el a jogaiba nem sokkal korábban visszahelyezett kórház is, mert a továbbiakban nincs róla említés.

Madaras terem
„Nem csak a madaraktól vidám ez a félreeső pihenőhely, hanem a festményektől is” – az egri érseki palota újonnan feltárt falképeiről Amikor Bél Mátyás 1730-ban Egerben járt, látogatást tett Erdődy Gábor püspöki rezidenciájában is; útleírásaiban később részletesen ki is tér annak szépségeire, nem felejtve ki az első emeleten található, ám a domborzati viszonyok miatt a hátulsó díszkert felől földszintesnek leírt épületszakaszt sem.