Tudd meg, hogy miért érdemes a következő osztálykirándulást a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumba szervezni!
Állandó kiállítások:
A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családja. A horvátországi származású család a 17. századtól él Magyarországon, 1739-től Keszthelyen.
Ekkor szerzi meg Festetics Kristóf (1696–1768) a keszthelyi birtokot és tartozékait, és az uradalmat választja birtokai központjának. Jelentős érdeme a kastély felépítése, ugyanakkor emellett sebészorvost és mestereket hozat a városba, valamint gyógyszertárat és uradalmi kórházat létesít.
Kristóf fia, III. Pál (1722–1782) Mária Terézia királynő udvari, majd kancelláriai tanácsosa. Ezt követően az udvari kamarához kerül, és a királynő bizalmasaként kidolgozza az Urbárium alapjait. Mária Terézia 1772-ben grófi rangra emeli, titkos tanácsosi címet kap és a magyar kamara alelnöke lesz. Politikai tevékenysége mellett létrehozza Keszthelyen az első elemi és középiskolát.
I. György (1755–1819), Pál fia a család legjelentősebb tagja. 1797-ben megalapítja a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját. Megépítteti a Phoenix gályát, az első nagyméretű balatoni vitorlást. A kultúra elhivatott támogatója: könyvtári szárnnyal bővíti ki a kastélyt és folyamatosan gyűjti a megjelenő könyveket; 1817-ben megrendezi az első Helikoni ünnepséget, melyen a kor legnagyobb költői és írói vesznek részt; Csurgón gimnáziumot alapít.
A család legmagasabb rangú tagja I. György dédunokája, II. Tasziló (1850–1933), akit kora „legnagyobb magyar arisztokratája”-ként tisztelnek: kamarás, titkos tanácsos, főudvarmester. Mary Hamilton angol hercegnővel kötött házassága révén nyugati uralkodóházakkal kerül rokonságba. 1911-ben Ferenc József hercegi rangra emeli.
A keszthelyi Festetics-kastély utolsó lakói II. Tasziló fia, III. György (1882–1941) és családja volt. Felesége, Haugwitz Márialengyel grófnő és fia, IV. György (1940– ) 1944-ben hagyta el a kastélyt.
A vállalkozásnak/helyszínnek nincsenek ajánlatai
