Tudd meg, hogy miért érdemes a következő osztálykirándulást a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyre szervezni!
Állandó kiállításunk célja az emlékezésen túl elsősorban az oktatás és a múlt szörnyűségei feldolgozásának az elősegítése, amely alap lehet a mai kor kihívásainak a legyőzéséhez, a tolerancia tanulásához.
A Holokauszt Emlékközpont nemzeti intézményünk. A Magyar Köztársaság Kormánya 1999-ben határozott megalapításáról, 2002-ben pedig arról, hogy a Páva utcában építik fel. Szándékosan nem a hagyományos zsidónegyedben, ezzel is jelezve, nemzeti emlékhelynek szánják.
A Páva utcai emlékközpont a világ kevés, kizárólag a holokauszttal foglalkozó, állami alapítású intézményeinek egyike.
A látogatókat különleges és egyedi építészeti környezet fogadja. Frank O. Gehry, a világ talán leghíresebb kortárs építésze (a bilbaói Guggenheim Múzeum tervezője) magyarországi látogatásakor Budapest panorámája mellett az Emlékközpontot nevezte meg a rá leginkább mély hatást gyakorló építészeti alkotásként. A modern épületegyüttesbe szervesen kapcsolódó Páva utcai zsinagóga autentikus hely, egykor Budapest második legnagyobb zsinagógája volt.
Az intézmény tudományos, oktatási és kulturális központ. Interaktív állandó és különleges időszaki kiállításokkal, élményközpontú múzeumpedagógiai programokkal, kulturális rendezvényekkel várja a látogatókat. A magyaron kívül még négy nyelven folyik tárlatvezetés, rendszeresen rendeznek speciális, tematikus tárlatlátogatásokat.
A magyar holokauszt áldozatainak emlékére
Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa.
A kiállítás vezérmotívuma az állam és az állampolgár viszonya. 1938-tól a magyar állam fokozatosan megfosztotta polgárainak egy meghatározott csoportját mindattól, ami az embert emberré teszi: jogaitól, javaitól, szabadságától, emberi méltóságától és végül puszta életétől. Ez a folyamat végzetesen 1944-ben, a német megszállás után gyorsult fel. Ennek megfelelően a kiállítás nem kronologikusan ábrázolja az eseményeket, hanem az üldöztetés egyes fázisait bemutató egységekre épül (jogfosztás, kifosztás, megfosztás a szabadságtól, az emberi méltóságtól, az élettől). Ezt a felosztást foglalják keretbe az egymás mellett elhelyezkedő, a kiállítást bevezető és lezáró termek. Előbbi a magyar zsidóságot és cigányságot mutatja be röviden, utóbbi a felszabadulás és felelősségre vonás kérdését, illetve az üldöztetésekre adott válaszokat tárgyalja.
A vállalkozásnak/helyszínnek nincsenek ajánlatai
