Híres Római Katolikus Iskolák Erdélyben és a Partiumban - A felejthetetlen élményekért

Híres Római Katolikus Iskolák Erdélyben és a Partiumban
Határtalanul kirándulás Erdélybe
(5 nap, 4 éjszaka)

PROGRAM LEÍRÁS

Az utazás során a diákok azokat a nagyhírű római katolikus iskolákat keresik fel Erdélyben és a Partiumban, amelyek kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a magyar oktatás történetében. Ezekben a patinás iskolákban a magyar nyelvű képzés ma óvodás kortól egészen a gimnáziumig tart, így a hasonló korú diákokkal személyes találkozásra is sor kerül az iskolákban.  Mivel jelen utazás nem érintheti az összes híres iskolát, így kérés esetén az útvonal változtatásával más iskolák meglátogatására is van lehetőség.     

Nagyon sok egyházi vallásos iskola létezett Erdélyben és a Partium részekben Trianon előtt és után egészen a háború végéig, amikor a megalakult román kommunista kormány önkényesen ezeket 1947 – 1948-ban teljesen megszüntette és intézményeit államosította. Külföldi nyomásra, egyetlen egy katolikus gimnázium jöhetett létre a 50-es évek elején Gyulafehérváron, a Római Katolikus Kántor Iskola, fiú gimnáziumként, ahol az egyház részére kántorokat képeztek ki. Nagyon sokan innen a teológiára felvételit nyertek és lelkipásztorok lettek.

 Az 1989 decemberét követő változások lehetővé tették az egyházak számára az állami oktatási rendszerbe tartozó, felekezeti jellegű iskolák létrehozását. 

1.nap   Nagyvárad

Kora reggeli indulást követően az osztály Nagyváradra utazik. Rövid belvárosi séta során, helyi idegenvezetővel, felfedezik a város kulturális örökségeit, nevezetes épületeit és szobrait, így felkeresik a Római Katolikus Püspöki Palotát, Fekete Sas Palotát, Apolló Palotát, Szent László király szoboregyüttesét.

Ismerkedés a „Szent László” Teológiai Líceummal. Exc. Tempfli József megyés püspök úr kezdeményezésére, az 1991-1992-es tanévtől, a Vallásügyi Államtitkárság és az Oktatásügyi Minisztérium Szent László Szemináriumi Líceum néven engedélyezte az iskola működését, ahol jelenleg óvodától egészen XII. osztályig képzés van. A diákok megismerkednek az iskola történetével, a helyi diákokkal közös program keretében találkoznak. 

2.nap   Torda   

Először a Tordai-sóbányát látogatják meg, amely napjainkban ipartörténeti múzeumként működik. A napot a Tordai-hasadékhoz vezető túrával folytatják, ahol megismerkednek a különleges természeti jelenség kialakulásához fűződő Szent László mondával.

A tordai római katolikus templomnál megemlékezik az osztály a híres erdélyi vallásszabadságot kimondó országgyűléséről. Az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának elfogadására emlékezve a vallásszabadság fontosságát beszéli meg az osztály az adott kor történelmébe helyezve.

Vacsorát követően meghallgatnak egy rövid előadást a Székely-Mezőség múltjáról és jelenéről, majd orgonajátékot hallgatnak a helyi református templomban. A nap zárásaként tábortűz körül, gitárkíséret mellett székely népdalokat hallgatnak.

3.nap   Marosvásárhely – Szováta – Korond – Farkaslaka – Csíkszereda

A délelőttöt a diákok Marosvásárhely nevezetességeinek megismerésével töltik. Először egy irodalom órát tartanak a reformkor nagy költőinek, Kazinczy Ferencnek, Petőfi Sándornak, Arany Jánosnak és Kölcsey Ferencnek Erdélyhez kötődő költeményeiről. Utána felkeresik a Vártemplomot és a Várat, ahol egy rendhagyó történelem óra keretében megismerkedhetnek Hunyadi János és II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepével. Útjukat folytatva megtekintik a Városházát és a Kultúrpalotát, melyek a városkép meghatározó épületei. A Kultúrpalota Tükörtermében felfedezik  a magyar népballadákat ábrázoló üvegablakokat. Ezt követően, a 17-18. században épült, barokk stílusú épületben található Teleki Tékában tesznek egy kirándulást. A  Református Kollégium-Bolyai Farkas Elméleti Líceumban koszorút helyeznek el a Bolyai szoborcsoportnál. Végül közösen megtekintik a Néprajzi Múzeum kiállítását.

Marosvásárhelyi programjukat a „II. Rákóczi Ferenc” Római Katolikus Teológiai Líceum megismerésével fejezik be.  A marosvásárhelyi római katolikus iskolai oktatás több évszázados múltra tekint vissza. A 13. században letelepedett domonkos szerzeteseket követően a ferencesek 1316-ban érkeztek Marosvásárhelyre. Egy 1525-ös feljegyzés szerint a ferencesek kolostori iskolát is működtettek. A reformáció során a város lakosságának jelentős része reformátussá vált, így csak az 1702-ben letelepedő jezsuita atyák tevékenységével indult újra a katolikus oktatás, Endes István atya vezetésével. 1708-tól beindult a gimnáziumi oktatás is. Többszöri helyszíncsere után az Erdélyi Római Katolikus Státus beruházásával, miután Körősi Albert-Kálmán építész tervei a kiírt pályázatot elnyerték, a szerényebb költségvetéssel Pápai Sándor által készített tervek alapján Csiszár Lajos építész kivitelezésével felépült 1903-1905 között a Főgimnázium iskolája, amely 1908-ban egy kollégiummal is bővült.
A Klastrom utcai épületegyüttest, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot a kommunista államhatalom 1948, augusztus 2-án a 176-os dekrétummal államosította, az államosítás visszavonására csak 1998. január 8-án került sor a 7/1998 számú törvénnyel.
Az épületegyüttes 2004-es visszaszolgáltatásakor az újrainduló katolikus oktatásnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont. A Státus-ingatlanba 2015-ben költözött haza a katolikus oktatási intézmény. Az egykori kollégiumi épületben 2018 szeptemberétől az újraindult II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum elemi, gimnáziumi és líceumi szinten iskolázza be a diákokat. Helyi diákok bemutatják az iskolájukat, megemlékeznek a leghíresebb diákjaikról.

Útjukat  a világ legnagyobb heliotermikus tavának, a Medve-tónak földrajzi felfedezéssel folytatják, ahol megismerkednek a tó és a fürdőhely kialakulásának történetével.

A program folytatásaként ellátogatnak Korondra, ahol megismerkednek a korongozás művészetével és történetével, majd az osztály megáll Farkaslakán, ahol koszorút helyeznek el a diákok Tamási Áron sírjánál.

A Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn a diákok meglátogatják Orbán Balázs sírját, amely egy székelykapu sor, azaz mára már egy egész székelykapu kiállítás. Ezt követően megtekintik az Erdélyi Miniparkot.

Székelyudvarhely neve 1301 óta ismert, s a rangos város legnevezetesebb épületeit keresik fel a diákok. A Fő téren látható a barokk Városháza, s a közelében a katolikus, református és unitárius templom. Kis sétával elérhető a Jézus szíve kápolna, valamint Orbán Balázs – író, történész, etnográfus – szobra.  A szoborparkban a diákok felelevenítik a történelmi személyekről tanultakat.

A pezsdítő séta után a busz Csíkszeredára viszi az osztályt, ahol szintén sok a látnivaló. Petőfi Sándor szobra előtt egy rövid megemlékezés gyanánt hajthatnak főt a diákok, majd felsétálnak a  Mikó-várhoz, amelyben ma a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár működik. Ma már műemlékként tartják nyilván, ez Csíkszék legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége. Nem csupán a történelmi emlékek adnak itt egymásnak randevút, de az építészeti stílusok is. A Szent Kereszt-templom, a város első római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban. A görögkatolikus temploma 1930-ban épült, ma ortodox templom. A Városháza, az egykori Vármegyeháza, 1886-ban eklektikus stílusban épült csakúgy, mint az igazságügyi palota, a Törvényszék épülete. A görögkeleti templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült, míg a Márton Áron Gimnázium 1909 és 1911 között szecessziós stílusban.

4.nap   Csíksomlyó – Madéfalva – Karcfalva – Gyergyószentmiklós – Gyilkos-tó – Békás-szoros

Ismerkedés a „Segítő Mária” Római Katolikus Gimnázium diákjaival. A Csíksomlyón alapított egykori római katolikus gimnázium jogutódja, Erdély egyik legrégibb tanintézménye. Történeti források alapján arra következtethetünk, hogy Csíkban a XVI. század második felében már működő középfokú oktatás létezett. Az iskolát ferences szerzetesek alapították, népünk ősi szent helyén, Csíksomlyón. Nevét a csíki székely katolikusok által mélységesen tisztelt Segítő Máriáról kapta, akinek oltalmát történelmünk során oly sokszor megtapasztalhattuk. A két világégést követően a római katolikus főgimnáziumot 1948-ban államosították. Az 1991-ben újonnan életre hívott csíkszeredai katolikus gimnázium immáron túl van újabb három évtizeden. Az oktató-nevelői tevékenység két, most már teljesen egyházi tulajdonban lévő épületben történik.

Csíksomlyó neve összeforrt a Ferences Renddel. Közel hatszáz éve élnek itt a papok, s találkoznak a hívőkkel, a pünkösdi búcsún, püspök-és papszenteléseken. A Csíksomlyói Kegytemplom megtekintése után érdemes egy sétát tenni a nyergen, mert így lehet igazán érzékelni a terület méretét, a hely szellemét, fennköltségét.

A Madéfalvi veszedelem  nem legenda, hanem igaz történet, ugyanis a bécsi udvar követelésére 3 székely és 2 román határezredet kellett volna felállítani. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak az ezredek erőszakos felállításának, mire egy havas téli éjszakán vad ágyútűzzel megöltek mintegy 200 embert. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.

A közeli Karcfalva a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus vártemplomról híres, amelyet Hunyadi János adományából építettek. A 15-16. században védőfallal vették körül, tornyát megmagasították, így védőfolyosóinak kialakítása egyedülálló a Székelyföldön.

Gyergyószentmiklós nevét a kappadókiai katonaszentről kapta, míg Marosfő névadója a határában eredő Maros folyó. A legenda szerint, aki ebből a forrásból iszik, megszépül. 

Különös legenda övezi utuk további állomását: a Gyilkos-tó és a Békás-szoros története egy szenvedélyes szerelemnek állít emléket. A tó vizéből ma is kitűnnek azok a fenyőcsonkok, amelyek mintegy kétszáz évvel ezelőtt még hűs árnyékot adtak a szűk völgyben. Ezek a megkövesedett fatörzsek egészen különös, misztikus hangulatot kölcsönöznek a tájnak.

5.nap   Pusztakamarás – Válaszút – Bonchida – Kolozsvár

Útban Válaszút felé megállnak Pusztakamaráson Sütő András szülőházánál. 

Ezután a diákok meglátogatják a Kallós Zoltán Alapítvány Néprajzi Gyűjteményét, ahol az erdélyi és csángó népi kultúra tárgyi világát őrzik. Az alapítvány célkitűzése a magyar népi kultúra szellemi, tárgyi értékeinek, hagyományainak megtartása és terjesztése. Azóta az Alapítvány olyan tevékenységeket, rendezvényeket, képzéseket szervez, amelyek a térség kulturális életét felpezsdítik, a szórványban élő magyar közösségek megmaradását segítik.

Délután folytatják a kulturális körutazást a kastélyok felfedezésével, és először a válaszúti Bánffy kastélyhoz utazik a csoport. A védett műemlékként nyilvántartott kastély és kastélypark, kiemelt örökségnek számít. A sok viszontagságon és  háborús megpróbáltatáson átesett kastély több része eredeti állapotában maradt fenn. A kastély és a kastélykert hamarosan felújításra kerül és a térség kiemelkedő kulturális központjává alakul.

Ezután a bonchidai Bánffy kastély felé veszik az irányt. Erdély egyik legnagyobb, évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya, amit gyakran emlegetnek “Erdély Versailles-ának.” A bonchidai  kastély nem csupán a Mezőség, hanem egész Erdély egyik legbecsesebb értéke volt.

Utolsó állomásuk Kolozsvár, ahol kihelyezett történelemóra keretében felkeresik a Mátyás király emlékéhez fűződő épületeket. A látogatás során megtekintik Mátyás király szülőházát, a Mátyás templomot, a Mátyás szoborcsoportot, a Bánffy kastélyt, a Farkas utcai Református templomot.

Erdélyi utazásuk lezárásaként felkeresik a „Báthory István” Teológiai Líceumot.

A humanista műveltségű, római-katolikus erdélyi fejedelem és lengyel király, Báthory István nevéhez nemcsak a háborúk és diplomáciai csatározások fűződnek, hanem iskolaalapítások is. Bár eredetileg a szilágysomlyói Báthory-uradalmon szeretett volna iskolát alapítani, végül a protestánsok uralta Erdély központjába, Kolozsvárra hívta be a jezsuitákat, akik egységes, bevált és magas szintű tanrendszer alapján tanítottak Európában. Az 1579. július 17-én Vilnából keltezett alapítólevélben Báthory István a jezsuitákat bízta meg iskolájának vezetésével, amelyet aztán 1581. május 12-én egy újabb alapítólevéllel egyetemi rangra emelt, és felhatalmazta, hogy az intézmény több, magasabb szintű oklevelet (gradus et Baccalaureatus, et Magisterii, et Doctoratus) bocsásson ki. Pázmány Péter bíboros, Haller János, Apor Péter, Mikes Kelemen írók, illetve Gheorghe Sincai és Petru Maior, az Erdélyi Iskola kiemelkedő személyiségei is, azon neves tanítványok közé tartoztak, akiket a jezsuita atyák neveltek és tanítottak, felhasználva az iskola gazdag könyvtárát, nyomdáját, gyógyszertárát és csillagdáját.​

Az 1773-ban bekövetkezett feloszlatást követően Mária Terézia 1776-ban a piarista rendet kérte fel a kolozsvári iskola vezetésére, melyben az oktatás a Ratio Educationis (1777) alapján történt. 1948 a kommunista uralom megszüntette és állami iskolává alakult át. 1999-ben a gyulafehérvári érsekségnek sikerült újra beindítania a felekezeti képzést és az iskola újra felvette az eredeti nevét.

A diákok közös programját követően indul az osztály hazafelé. Hazaérkezés az esti órákban.

Szent László Teológiai Líceum	Szent László templom, Nagyvárad
“II. Rakóczi Katolikus Teológiai Liceum	Kultúrpalota, Marosvásárhely
Segítő Mária Katolikus Gimnázium	Csíksomlyói kegytemplom
Báthory István Teológiai Liceum	Szent Mihály templom, Kolozsvár

Amiben segíteni tudunk:

• Utazási irodánk teljes körűen végzi a program összeállítását, a pályázat ingyenes megírását, az utazás lebonyolítását és az utazást követő pénzügyi és szakmai beszámolók elkészítését.
• Helyismerettel és évtizedes tapasztalattal rendelkező határon túli partnereinkkel közösen állítottuk össze a kirándulások programjait, ők segítik az utazások gördülékeny lebonyolítását. 
• Meghirdetett útjaink igény szerint, rugalmasan változtathatóak.
• Külhoni partnereink segítségével közreműködünk a külhoni magyar tannyelvű iskolákkal a kapcsolat kialakításában  és az együttműködés elősegítésében.
• A  szervező pedagógusnak egyeztetett összegű projektvezetési díj, a kísérőtanároknak bruttó 15,000 Ft napidíj kerül elszámolásra.
• A HAT-KP-1-2023 pályázaton a 2023/2024-es tanévben hetedikes osztályok indulhatnak.