Tudd meg, hogy miért érdemes a következő osztálykirándulást Somogyvár-Kupavárba szervezni!
Szent László királynak köszönhetjük, hogy az általa alapított (1091) – romjaiban is lenyűgöző – bencés apátság fénykorában a francia?magyar kultúra páratlan ötvözete lehetett.
A király a franciaországi Saint-Gilles-i apátság szerzeteseit hívta ide.
Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már a vármegye okiratainak első letéteményese is volt. A környék lakói szőlőműves hospesek, akik virágzó gazdálkodást valósítottak meg. A városiak a településen keresztülvezető hadiutat használva élénk kereskedelmet folytattak, az itteni bor Fehérvárra, Budára és Szegedre is eljutott. Az összeköttetést segítette a -nemzetközi- zarándokforgalom, emellett az apátság bencés szerzeteseinek közvetlen kapcsolata a Földközi-tenger melléki Saint-Gilles-i apátsággal.
A magyar és az európai szellem találkozásának köszönhetően ötszáz éven át Somogyvár az országrész szellemi – közigazgatási központja volt. A levert Koppány vezér ma élő utódai büszkék arra, hogy a szülőfalujuk egykor ? nemes egyszerűséggel mondva – Somogyország közepének számított. A Szent István és Szent László korából örökölt országos politika Somogyvárt – mai fogalmaink szerint fél országrészt irányító – megyeközponttá tette. Méltán lett a feltárt rom – Pusztaszer és Mohács után – nemzetünk harmadik történelmi emlékhelye.
1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását. A munkák közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.
1983-tól történelmi emlékhely.
1989-től évente megrendezik az alapító Szent László neve napjához (június 27-i) kapcsolódóan a Szent László Napok rendezvénysorozatot.
