Hungarikumok közt a Zsolnay negyed is

Hungarikumok közt a Zsolnay negyed is

Miért fontos, hogy a pedagógusok olyan osztálykirándulásokat szervezzenek, ahol a diákok megismerkedhetnek a hungarikumokkal? A magyarázat benne van a hungarikumok hivatalos megfogalmazásában: „A “hungarikum” a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.”

Egyre többek ismerik fel a hungarikumok jelentőségét, és a 2012-ben elfogadott törvény hozzájárul az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.

Egészen lesújtó tényeket tárt fel egy 2014-ben közzétett kutatás a magyar nép legnagyobb értékeivel kapcsolatban, amelyben az derült ki, hogy a lakosság jelentős része jellemzően nem ismeri a gasztronómián t
úli hungarikumokat. A magyarok több mint kétharmada három, vagy annál kevesebb hungarikumot tudott helyesen megnevezni, a fiatalok fele pedig még hármat sem. Talán a gasztronómia került jobban előtérbe?

Ugyanis vannak olyan hungarikumok, amelyek nem látogathatóak. A szakterületi kategóriák listáján szereplő agrár és élelmiszergazdaság kategória, amelyben szerepelnek kolbászok, szalámik, a Kalocsai fűszerpaprika, a kürtös kalács és a magyar akác, az Unicum keserűlikőr, a Fröccs, vagyis a Spritzer, az Alföldi kamillavirágzat, a Kürtőskalács, valamint a Piros Arany és Erős Pista.

Ezeket nem tudjuk meglátogatni, de vannak a kategóriák közt, amelyekre el lehet vinni a diákokat. Az Egészség és életmód kategóriához tartozik például a gyógyvíz és fürdőkultúra, a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat. Az Ipari és műszaki megoldások kategóriához tartozik a Zsolnay porcelán és kerámia, amelyeket szintén megnézhetnek.

De legjobban böngészni a Kulturális örökség kategóriában lehet, ugyanis idesorolták azokat, amelyeket tudunk ajánlani a pedagógusoknak: a mohácsi busójárást, a maszkos télűző szokás modelljét, Budapesten a Duna-partokat, a Budai Várnegyeded és az Andrássy utat. Hollókő  ófalu és környezete is hungarikum, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, a Fertő Neusiedlersee kultúrtája, a Tokaji történelmi borvidék kultúrája, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed.

 

Időzzünk el egy kicsit ez utóbbinál. Honlapjukon nagyon vonzó eseményeket, látnivalókat kínálnak. Az idegenvezetői programban a 2-3 fős csapatoknak kiosztják a szükséges térképeket, a feladatlapot, valamint egy válaszadáshoz szükséges játékos „kaparós táblát”. A feladatlap nem csak megválaszolandó kérdéseket tartalmaz, hanem egy rövid ismertetőt is az adott látnivalóról. A térképen bejelölt útvonalon 37 pont szerepel, melyekhez egy-egy kérdés tartozik. A kaparós tábla használata egyszerű: a helyesnek gondolt válasz betűjelét a csapat egy pénzérme segítségével lekaparja erről a tábláról. Amennyiben a válasz helyes, egy mosolygós fej jelenik meg. A program során az a csapat nyer, amelyik a legtöbb helyes választ adja.

A negyedet a város is segíti, a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed épületeit és azok történetét az 1800-as évektől napjainkig bemutató, gazdagon illusztrált könyv jelent meg a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) gondozásában. Ebbő megismerhetők a negyed a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program során megvalósított felújításának előzményei, az öthektáros területen található épületek egykori és jelenlegi funkciói, annak kertje, illetve a Zsolnay Mauzóleum.

Az információszerzést segíti, hogy a Dél-Dunántúl legnagyobb alapterületű turisztikai információs központja, a Pécs Pont a nyáron Pécsett nyílt meg.